Bár az első kategóriába tartozó kínálati elemek is kedvezőbben adóznak, mint az adóköteles természetbeni juttatások 2010-ben, de mi most a 71. paragrafus ideális cafeteria elemeivel foglalkozunk részletesebben.

Ezeket a törvény által béren kívüli juttatásnak nevezett elemeket 16% adó fizetésével adhatja ki a munkáltató a munkavállalónak, sok esetben a társas vállalkozás is személyesen közreműködő tagjának. A 16% adó alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese, így a valós adófizetési kötelezettség 19,04%, ami több mint 5 %-kal kevesebb a 2010-es kedvező adózású értéknél.

Szerencsére a TB-ről és egészségügyi hozzájárulásról szóló törvények megfelelő részei olyan kitételeket is tartalmaznak, mely szerint az szja tv. 71. paragrafusában felsorolt juttatásokra nem kell további járulékokat fizetni.

Szerencsére ebbe a paragrafusba került az étkezés támogatása, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, az egészségpénztári hozzájárulás a már korábban is gyakran használt cafeteria elemek közül.

 

Egyes kedvezményes adózású juttatások szabályozása

Üdülési csekk

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak 

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel 

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve  

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;”

 

Ez az üdülési csekkre vonatkozó szabály más ismerős.  Annyival azonban érdemes kiegészíteni:

 

„6) E § alkalmazásában 

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; 

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;”

 

Tehát üdülési csekket a munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat, emellett részesülhet ilyen juttatásban az előbb említett személyek közeli hozzátartozója.

Az értékhatár ugyanúgy mint 2010-ben a minimálbér. Ennek túllépését több juttató esetén a kapott juttatásokat összeszámolva kell megállapítani.

 

Étkezés támogatása

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;”

Az új szövegezés szinte szó szerint megegyezik a 2010-es szabállyal. A 18.000 forintos havi keret is megszokott már.

Újdonság azonban, hogy kibővült az a kör, amire ezt a juttatást kedvező adózással, szabályosan költeni lehet.

...és itt nem arra gondolok, hogy mire lehetett költeni a valóságban 2010-ben, hanem arra, mire lehetett volna, ha betartjuk a törvényeket.

Az idei évben a „meleg étkezés” (munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés, étkezőhelyi vendéglátás) volt támogatott. Ha most újra átolvassuk a törvény szövegét, akkor látható, hogy itt megjelenik a fogyasztásra kész étel révén juttatott bevétel, a köznyelv szerint a hideg étkezés támogatása.

Tehát a 2011-ben az étkezés támogatását a munkáltató 18.000 forintig meleg illetve hideg étkezés formájában is megvalósíthatja. Sőt ez a két felhasználási mód keveredhet is. Elképzelhető, hogy valaki ezt a juttatást 10.000 forintig étteremben használja, majd 8.000 forintért vásárol fogyasztásra kész élelmiszert egy hipermarketben.

Hogy az utalványszolgáltatók miként reagálnak a helyzetre, hogy egységes étkezési utalványok lesznek jövőre, vagy lehet majd válogatni továbbra is hideg és meleg közt azt majd a piac megmutatja. Mindenesetre a meleg étkezés körül érzékelhető feszültség biztosan oldódni fog 2011-ben.

 

Internet juttatás

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása 

vagy 

db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;”

 

Jó hírek, rossz hírek!

Az internet kapott egy havi 5.000 forintos határt. Efelett sajnos már nem adható kedvezményes adózással, és elveszítette az adómentességét. A 71. paragrafus többi juttatásához hasonlóan az 5.000 forintos havi korlátig 19,04% adó terheli.

Mi itt a jó hír?

Végre a szabályozás alapján egyértelmű, kinek a nevére szóljon az internet számla, amit elszámolhatunk, amit kifizethetünk szabályosan. Sok munkáltatónál nagyon hiányzott ez a fix pont, hogy ne csak a dolgozók számláit fogadhassák be.

A törvényjavaslat szerint a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nevére szóló számlát is térítheti a munkáltató kedvezményes adózással.

 

Iskolakezdési támogatás

 

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;” 

 

„(6) E § alkalmazásában

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;”

 

A keretszabályok itt változatlanok. Szerencsére a korábbi hírek ellenére az iskolakezdési támogatás maradt a kedvezményes adózású juttatások közt.

 

Helyi bérlet

A helyi bérlet esetén sem történik sok változás. A bérletet emlegető korábbi híradások ellenére itt is marad a kedvezményes adózás a bérlet értékéig.

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;”

 

Önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár

„(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, 

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, 

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát 

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.”

 

Az szabályok a pénztárak esetén is nagyban hasonlítanak a 2010-ben már megszokotthoz.

Más juttatásokhoz hasonlóan a minimálbér változása eredményezhet majd némi változást.

Arra azonban érdemes figyelni, hogy a kedvező adózás feltétele 2011-ben is a munkavállaló nyilatkozata lesz, mely azt tartalmazza, hogy más juttatótól nem kap ilyen hozzájárulást.

 

Új elem—a Széchenyi Pihenő Kártya

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás;”

 

„(6) E § alkalmazásában

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;”

 

Egy elég magas éves kerettel rendelkező új juttatási elemmel bővíthető a 2011-es kínálat. Az erre utalt összegek 300.000 forintos maximumát több juttató esetén majd össze kell számolnunk, hasonlóan az üdülési csekknél eddig megszokott metódushoz. Vajon mire lehet majd felhasználni?

Az eddigi hírek alapján a munkavállalók üdülésre, gyógyüdülésre, pihenésre, rekreációra, talán vendéglátásra használhatják az ide érkező pénzeket. Az ehhez kapcsolódó jogszabályból azonban még csak hírek láttak napvilágot, így még sok minden változhat.

 

 

„Az egyetlen adómentes elem…”

Néhány juttatásfajta, illetve ezek szolgáltatói már kezdik emlegetni marketing anyagaikban, hogy az ő juttatásuk bizony egyedüliként adómentes marad.

A jó hír, hogy tényleg lesz ilyen juttatás. Még jobb, hogy akár többet is találhatunk, melyek jól használhatóak a cafeteria rendszerben.

Az egyik ilyen a sporteseményre szóló belépő.

Az szja. tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja érintetlenül vészelte át az adótörvények átalakítását. Így 2010-ben is 50.000 Ft/év értékben adhatunk sporteseményre szóló belépőt, jegyet a munkavállalóinknak. Ezt a juttatást ráadásul az erre szóló utalvánnyal is meg tudjuk már valósítani.

Az adómentes elemek közé kerül jövőre a munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás is.

Szintén adómentesen biztosítható kockázati biztosítás a dolgozóink számára, bár ha ebből később ők visszavásárolnak, akkor bizony a munkáltatói befizetések után adózni kell.

Többen alkalmazzák cafeteria rendszerben a munkába járás kötelező mértéke feletti 14% kifizetését. Ezt az összeget 2011-ben sem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál, így adófizetési kötelezettség sem kapcsolódik hozzá.

 

A sok kedvező adózású elemmel, melyek az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett is versenyképesek érdemes már most újragondolni a cafeteria rendszerünket. A bővülő kínálat az innovatív szolgáltatók a munkáltató által jól kiadható a dolgozók által jól használható béren kívüli juttatási rendszerek alapja lehet 2011-ben.